15.000 Ft felett ingyenes szállítás + REGISZTRÁLT VÁSÁRLÓINKNAK ÁLLANDÓ 10% KEDVEZMÉNY

Kutyák pórázon

A városi kutyák életének fontos kelléke a póráz, hiszen elképzelhetetlen a sétáltatásuk egy megfelelő, jó póráz nélkül.

Lehet, hogy kutya gazdiként még soha nem gondolkodtunk el azon, hogy milyen lehet a legjobb négylábú barátunk számára, de nem árt, ha mégis tisztában vagyunk egy-két fontos dologgal ezzel kapcsolatban.

A póráz fajtái

Mára már természetesen hatalmas a választék ezekből a kutyák számára oly fontos termékekből, éppen ezért biztosan mindenki megtalálja majd a maga és kutyája kedvencét. A következők közül lehet válogatni:

anyag szerint – bőr, biothane, nylon
sima kialakítású – ez akkor praktikus, ha séta közben előfordul, hogy az ebünk húzza a földön maga után, így nem tud beakadni semmibe
állíthatóság – 2-3 méteresek, hosszúságuk állítható, ezért a városi sétákra kifejezetten alkalmasak
vízre hogyan reagál – a bőrből és nylonból készülteket könnyű megtartani vizesen is, de nehezebbek lesznek, a bőrnek a sok víz nem túl praktikus. A biothane típusok nem szívják meg magukat vízzel, könnyen tisztíthatóak, de a víztől csúszósakká válnak
fogantyú – reaktív kutyák esetében jó szolgálatot tesz egy fogantyú, amit erősen meg lehet markolni szükség esetén

Hosszúság szerinti fajták

rövid -1,5 m alatti
normál – 1,5–3 m közötti
flexi - általában 5 m-es
hosszú 5 m-es és annál hosszabb

Milyen hosszút válasszunk?

Rövid /1,5 m alattiak/- általában nem megfelelőek, nem praktikusak sétához

Ez a hossz nem mindig elég kutyasétáltatáshoz. Kistermetű kutyus esetében valószínűleg azért „húz” gyakran, mert alig van 1 m a kezünk és a nyaka között, vagyis így szinte soha nem tud laza lenni. Nagyobb kutya esetén sem tud esetleg szaglászni ennél a hossznál, de ez minden gazdi egyéni kipróbálása után derül ki.

Viszont teljesen jól működhet otthon, ha extra biztonságra van szükségünk kiképzés közben, esetleg ha még nem szobatiszta teljesen a kutyus és szemmel szeretnénk folyamatosan tartani.

Normál /1,5 méter és 3 méter között/- remek választás a városi kutya részére sétáltatáshoz vagy mondjuk tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz. Ezeknek a 2-3 métereseknek állítható a hosszúsága, ezért elég szabadságot ad a kutyánknak ahhoz, hogy kedvére szaglászhasson és kényelmesen elférjen a gazdijával egymás mellett az utcán, feltéve, ha van elég hely a járdákon. Persze ehhez meg kell arra is tanítanunk, hogy közelebb jöjjön hozzánk, ha rövidebbre vesszük a pórázát.

Kinn a parkban lehet használni esetleg az 5 métereseket vagy hosszabbakat, ahol megengedik a kutyák sétáltatását a parkban. Budapesten sajnos ez egyre több helyen tilos.

Hosszú /5 méter és 15 méter közöttiek/ - hosszú sétákra vagy kiképzésre alkalmazhatóak, ha nem akarjuk elengedni kis kedvencünket, de városban - főleg Budapesten - a használata lehetetlen az utcán. Kimondottan speciális körülmények között azonban jó hasznát lehet venni.

Flexi – legtöbb esetben sok munkát kell befektetni a helyes használatukhoz, és oda kell figyelni sok dologra, ha ezt a fajtát választjuk, hiszen nem lehet 2 kézzel fogni, a többi kutyás sem tudja mekkora a pórázunk hossza, így nehezebb elkerülni az esetlegesen nem kívánatos találkozásokat.

Használata előtt meg kell tanulnunk a be- és kiengedését, hogy tudjuk kezelni. Valamint érdemes kutyusunkat is a behívásra kioktatni, hogy ne kelljen a flexi visszahúzásával „visszapecáznunk” esetlegesen.

A retriver vagy moxon - kutya sétáltatásra, városi kutyák számára való használatra, akiket kedvtelésből tartunk, nem alkalmas! Ezeket vadászok használják és tulajdonképpen fojtó nyakörvek is egyben.

Néhány jó tanács a kutya pórázon vezetéséhez

A közös séta akkor kényelmes és akkor okoz örömet a gazdinak és négylábú barátjának is, ha laza pórázzal lehet menni, nincs húzás és semmi sem tudja megzavarni a közös tevékenységet, sem másik kutyákkal, sem emberekkel vagy járművekkel való találkozás esetén sem.

Bizonyára mindenkinek ismerős a jelenet, amikor a húzó, szaglászó, ziháló kutya megjelenik egy feszes pórázon és a végén egy megviselt, elgyötört ember látunk, aki próbálja megállítani különféle parancsszavakkal, de hiába.

Természetesen alapvető ok ilyenkor mindig az, hogy a kutyus nem tudott megtanulni laza pórázon sétálni. Ezt már érdemes a kölyökkorban elkezdeni, sok kellemetlenségtől megkíméljük magunkat és kis kedvencünket is, ha komolyan vesszük ezt a dolgot. Minél nagyobb és erősebb négylábú barátunk, annál erősebbé válik, és annál nehezebben tudjuk erre ránevelni.

Elvileg nem nehéz rászoktatni ebünket arra, hogy húzás nélkül tudjunk sétálni vele. Legfontosabb feladatunk ezzel kapcsolatban az, hogy a kutya soha ne ismerje meg a pórázt „rossznak”, vagyis csak pozitív helyzetként szabad megtapasztalnia a felcsatolását, ami „jóval” párosul, hiszen utána a séta következik. Ez pedig egy lakásban tartott, városi kutya számára a „világot jelenti”!

Ha kutyusunk húz, már a kezdet kezdetén meg kell tanulnia, hogy azonnal megállunk, nem mehet addig tovább, amíg nem igazodik hozzánk és a mi tempónkhoz és ehhez következetesen ragaszkodni kell! Vagyis húzással SOHASEM mehet tovább!

FONTOS! Ne szidjuk, ne húzzuk vissza, csak álljunk meg, különben agresszív viselkedést válthatunk ki belőle!

Soha ne használjuk a visszahúzást arra, hogy megakadályozzuk egy másik kutyával való találkozását kedvencünknek, mert ha húzzuk és rákiáltunk ilyenkor minden esetben azzal kapcsolhatja össze, hogy a másik kutyussal való találkozás miatt éri fegyelmezés.

Ilyen helyzetben óvatosnak kell lenni, el kell terelni a figyelmét például egy előre megismert jelzéssel, mondjuk csettintéssel.

Természetesen nem minden kutyánál válnak be ezek a módszerek és sokfélét ki lehet próbálni, de amennyiben nem boldogulunk egyénileg vele, érdemes szakember tanácsát kikérni, vagy trénerre rábízni a feladatot, hogy megtanítsa ezt az alapvető viselkedést kutyánknak. Hiszen gazdinak és kutyusnak egyformán fontos, hogy a közös séták legyenek a nap fénypontjai, amikor nem fegyelmezéssel kell tölteni az időt, hanem lazulással, sétával, kikapcsolódással.

Egy biztos, hogy ahogy mi emberek mind különbözőek vagyunk, négylábú barátaink sem egyformák és nem lehet egyformán sem nevelni, sem tanítani őket. Ami az egyik fajtánál beválik az a másikra hatástalan, és még a fajtákon belül is fontos a kutyusok természete, habitusa.

De a kutyák azért szegődtek az ember mellé sok-sok évvel ezelőtt, mert szeretnek velük együtt élni és persze mi emberek is imádjuk őket, sokan már nem tudnánk meglenni a létezésük, jelenlétük nélkül.

Azt gondolom, hogy kutyáknak és gazdiknak kölcsönösen igazodniuk kell egymáshoz, hogy az együttélés csupa móka, kacagás legyen.

Arról szóljon, amiről szólnia kell, ragaszkodásról, hűségről, szeretetről és odaadásról, de mindkét fél részéről, hiszen a kutyák a társaink, barátaink és így is kell bánnunk velük, amit ők ezerszeresen meghálálnak folyamatosan.