Mert szigor és következetesség ide-vagy oda, nincs az a gazdi szív, ami ne lágyulna el legalább néha az esdeklő tekintetek láttán, megosztva akár a legfinomabb falatokat is kedvencével.
Persze a következetesség fontosságát nem vitatjuk, de ami lényegesebb kérdés, hogy mivel teszünk valóban jót négylábúnknak, és mit érdemes magunkat megkeményítve hanyagolni, bármilyen esdeklő tekintetek kereszttüzében állunk is.
Mit nem ehet a kutya?
A legjobb szándékkal is előfordulhat, hogy kedvencünk olyan falatokat nyel le, ami számára mérgező, vagy toleranciája függvényében károsíthatja az egészségét. Ahogyan mi, emberek sem vagyunk egyformák, egyéni érzékenységekkel rendelkezünk például a tejtermékekre vagy a gluténre, úgy kedvenceink is egyediek.
Ezzel együtt vannak olyan élelmiszerek, amelyek mindegyikük számára tiltólistásak, egyáltalán nem alkalmasak kutyaeledelnek. Ha mégis óvatlanul ilyet adunk ebünknek, esetleg elkalandozó figyelmünk miatt csen el pár veszélyes falatot, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ha nem vettük észre, hogy kedvencünk az egészségére káros falatokat majszolt, akkor a hányás, hasmenés, felpuffadt has, levertség, láz tünetei intő jelek lesznek, hogy valami nem stimmel. Inkább legyünk elővigyázatosak, és riadóztassuk feleslegesen az állatorvost, mint hogy kedvencünk élete múljon a túl késő beavatkozáson.
Az állatorvos első kérdései között lesznek a mennyiség és az elfogyasztása óta eltelt idő, ezért ha így jártunk, próbáljunk a legpontosabb válaszokat adni ezekre a kérdésekre.
De akkor mégis mely ételek nem alkalmasak kutyaeledelnek?
A hagymafélék bármilyen formában tiltólistán szerepelnek a kutyák és macskák számára egyaránt. A vörösvérsejteket károsítva vérszegénységet okoznak.
Ugyanígy a burgonyafélék teljes családja: a paradicsom, a paprika vagy a padlizsán is tiltólistások. A burgonya feldolgozott formában, megsütve – természetesen nem a bő zsiradékban, fűszeresen készült chipsre gondolunk – vagy megfőzve, a héját lehúzva minden probléma nélkül adható a kutyának.
A csokoládé teobromin tartalma, mely különösen az étcsokoládéban magas, szintén a nagyon kerülendő élelmiszerek közé tartozik. Hatására a legsúlyosabb tünetként szívritmuszavar, görcsök és halál a következmény, ezért semmilyen formában és mennyiségben sem szabad adni ebünknek.
Apropó édességek! A xilitol, melyet természetes édesítőszerként használnak egyes élelmiszerekben szintén mérgező a kutyára nézve. Ezért ha egyébként nem tiltólistás ételünk ezt az összetevőt tartalmazza, azt is el kell kerülnünk a tápláláskor.
A tejtermékek, a különféle magvak, a gyümölcsök közül a szőlő, a cseresznye, a citrusfélék, a datolya, az avokádó, a kókusz, az almának és a baracknak a magháza és magjai, a rebarbara egyaránt nem ajánlottak. Míg a húsokat önmagában eheti négylábú társunk, nyersen gyakran találhatóak baktériumok a felszínen, mint például a szalmonella, illetve a legelő állatok húsában élősködők, melyek kedvencünkben folytatják tovább szaporodásukat. A megfelelő hőkezelésük mellett gondoskodjunk arról, hogy szilánkosra törő csontokat se tartalmazzon.
Ma már léteznek kimondottan nyers etetésre szánt, 100%-ban szalmonella mentes húsok, melyek a vágás után szinte azonnal, 24 órán belül fagyasztásra kerülnek és csak a gazdinál olvasztják ki ismét.
Természetesen számtalan olyan összetevő van még, amik nem optimálisak kedvencünk táplálásában, ezért a kezdő kutyások számára ajánlott minden elkunyerált „jutalomfalat” előtt tájékozódni, hogy adható-e az adott étel a kutyának. Az egyéni érzékenység megfigyelése pedig alapvető része a kutya és gazdi összecsiszolódásának.
Akkor most miből lehet kutyaeledel?
A kutya etetésére ugyanaz igaz, mint az emberére: a vissza a természeteshez elvet követve nem nyúlhatunk nagyon mellé.
Mit is jelent mindez?
A kutya háziasítás előtti étrendje az, amiből érdemes kiindulnunk az összetevők kiválasztásánál. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy mennyit változott az életmódjuk, illetve név szerint a mi Buksink milyen életmódot folytat.
A jóval kisebb aktivitás az energiaszükségletet is csökkenti, hiszen ma már kevesebb munkával tud tápláló falatokhoz jutni kedvencünk, mint amikor még ő maga vadászott falkában.
Az életkori sajátosságok is meghatározóak, ahogyan a testsúly is, és akkor még nem beszéltünk a speciális igényekről, érzékenységekről és intoleranciákról.
A megfelelő fehérje-szénhidrát arány mellett azok forrása is lényeges, ha a piacon lévő kutyaeledelek közül választunk, vagy éppen magunk készítjük ebünk menüjét.
Noha mostanában divat lett a kutyákat is vegetáriánus módon táplálni, abban biztosak lehetünk, hogy ennek semmi köze a farkas ősök által fogyasztott táplálékhoz, és hogy az evolúció, valamint a megváltozott körülmények ennyit nem alakítottak a kutyák szükségletein.
A másik egyre ismertebb irányzat a barf, vagyis a természetes táplálás, melynek kulcsa a kizárólag természetes alapanyagok használata a természetesnek megfelelő összetételben.
Állatorvosi javaslatra az ideális arány a 60% húsból, 20-20% zöldségekből és gabonákból tevődik össze.
Számtalan recept kering az interneten, mellyel a gazdik maguk készíthetik el a barf táplálás szerinti kutyaeledelt, de létezik előre gyártott száraz vagy nedves táp is barf formában, megfelelve a szigorú feltételeknek.
Természetesen ezeknek a „bio” kutyaeledelek prémium minősége az árkategóriájukon is meglátszik, így ha valaki ragaszkodik a barf tápláláshoz, de nem tud ennyit áldozni kedvence étkezésére, maga készíti el azt.
A feladat ugyanis mindig ez: az időmet, energiámat szánom arra, hogy kutyusom számára a legjobb falatokat készíthessem el, melyek forrását éppúgy ellenőrizni tudom így, mint összetételét, vagy választok a lehetőségeimhez mérten legjobb összetételű száraz vagy nedves tápok közül.
Szerencsére ma már a tápok nagy része úgy van megalkotva, hogy tartalmazza az ebek számára létfontosságú tápanyagokat, vitaminokat, rostokat, melyet időről-időre kiegészíthetünk az általunk készítettel, vagy akár maradékkal is, ha ez egyébként megfelel ebünk igényeinek.
Az igazit megtalálni mindig kísérletezés még a gyakorlott kutyásoknak is, hiszen még ugyanazon a fajtán belül is vannak egyedi sajátosságok, nem beszélve az ízlésről.
Mert az egészségen kívül azt se felejtsük el, hogy mi az, amit leghűségesebb társunk jóízűen elfogyaszt. Hiába ugyanis a tökéletesen beállított tápérték, ha az íz nem nyeri el tetszését és fanyalogva fogyasztja el, mint a gyerekek esetenként a főzeléket. Kedvencünknél is kihívást jelenthet becsempészni a fontos, de nem mindig kedvelt összetevőket az étrendbe, melyet szerencsére a kutyatápok gyártói ma már megtesznek helyettünk.
És ha legközelebb az esdeklő tekintetek olyan falatok felé irányulnak, melyek nem tennének jót négylábú társunk egészségének, bátran válasszunk az ilyen alkalmakra is tökéletes jutalomfalatok közül.
Hiszen nekünk sem kell mindig alkalom egy szelet csokoládé vagy sütemény elfogyasztásához, kutyusunk is megérdemli néha „csak úgy” az ínyére való kényeztetést.
A kutyaeledeleket ITT találod
Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy kövess minket a Facebook-on
