Egyszer volt Budán kutyavásár!

Nem igazán volt a családom úgymond állatbarát, nem is laktunk olyan helyen gyermekkoromban ahol akár macskát, akár kutyát lehetett volna tartani. Tudom ez kifogás, de egészen addig nem is izgatott a dolog, míg egy napon a főnököm nem állt elém ezzel a kéréssel: „Megtennéd, hogy vigyázol egy hétig a spanielemre, Füleskére?” Annyira megdöbbentett a kérése, hogy még tiltakozni sem tudtam, arra már csak halványan emlékszem, hogy nem tudta kire hagyni és panzióba nem akarta adni, bennem meg megbízik. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat duruzsolt a fülembe és aztán elviharzott. De persze előtte behozta Füleskét, a kedvenc játékát, a fekhelyét, az itató és etető tálját és egy listát, hogy mit kell neki venni. Nem akartam elhinni, hogy ez velem történik meg és azt sem, hogy szó nélkül belementem. Pedig így volt.

Ott ültem a szobában és velem szemben Füleske ült türelmesen, szinte kérdezte a szemeivel, na, most aztán mi lesz? Hogyan tovább? Örökre itt maradunk mozdulatlanul? Óvatosan felállt és körbe szaglászott a szobában, tüzetesen megnézett mindent és úgy éreztem elégedett volt a hellyel és engem is lecsekkolt. Egy kósza kéznyalással jelezte, hogy részéről rendben van minden, mehetünk tovább, indulhat a nap. Nem volt mit tennem, belevágtam ebbe a számomra nem mindennapi kalandba, s közben azon töprengtem, hogy miért engem ért ez a „megtiszteltetés”? Hiszen soha nem említettem a főnöknek, hogy kutyabarát lennék és egyáltalán, alig beszéltünk még eddig egymással. Azonban ezen már nem tudtam változtatni, a kutyus ott volt, velem, mellettem, a gondjaimra bízva.

BonaCibo

Felvettem a listát az asztalról és legfelül ez a szó áll rajta BonaCibo. Teljesen sokkolt a gondolat, hogy fogalmam sem volt ez mit is jelenthet. Milyen jó, hogy feltalálták az internetet, ahová rögtön beütöttem a böngészőbe, hogy tisztában legyek az első feladatommal.

Így tudtam meg, hogy a BonaCibo a tökéletes választás, ha a kutyusunkat vagy cicánkat szuper prémium minőségű táppal szeretnénk etetni. Kicsit megkönnyebbültem, mert gondoltam, ha ez olyan jó eleség, nem lesz nehéz beszerezni. De azért a kíváncsiság is hajtott, hogy mitől annyira kiváló ez a táp? Megtaláltam erre is a válaszokat.

Akár a kutyusnak akár a cicának szánjuk ezt az eleséget, jól választunk, hiszen minőségi összetevőjüknek köszönhetően folyamatosan segítik a cicák és ebek

• egészséges emésztését
• ideális súlyát
• foguk egészségét
• immunvédelmét
• izmaik erősségét
• bőrük és szőrzetük védelmét
• megfelelő ásványi anyag és vitaminpótlásról gondoskodnak

Milyen módon lehetséges ez? Kiemelkedően magas hústartalmuk kapcsán, és ami még érdekes, hogy olyan húsokat használnak fel ezen tápok gyártásakor alapanyagként, amik emberi fogyasztásra is alkalmasak. Egyre jobban tetszett, amit olvastam és bevallom egyre jobban érdekelt is, de nem volt időm tovább tanulmányozni a BonaCibo előnyeit, mert Füleske visszavonhatatlanul jelezte, hogy sétálni szeretne és gondolom, bizonyos szükségleteit is szeretné elintézni. Állt az ajtóban és halkan nyüszített.

A séta

Így hát felcsatoltam a pórázt és elindultunk. Láttam azt is, hogy legalább 3-4-szer ki kell vinni naponta és igazából a hosszabb sétákat szereti. Hogy van erre a főnökömnek ideje vajon? Persze néha eltűnik napközben is, de azt álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ilyenkor kutyát sétáltat! Viszont mindig jobb kedvvel tér vissza azt tapasztaltam nála, így hát én is örömmel indultam útnak a kis spaniellel.

Füleske jól nevelt kutyus volt, nem húzott, de azért szimatolt, figyelt, ismerkedett és néha bevárt, amikor már nem bírtam a hosszú pórázon követni. Hiába nem voltam hozzászokva ilyen nagy sétákhoz, de igazából élveztem. Azt is megnéztem hol találok boltot, ahol majd egy-két dolgot még be tudok szerezni az én ideiglenes négylábú barátomnak. Mert ugye nem mindegy mit kap, és ezt tiszteletben kell tartani! Na és persze ott van a webáruházi megrendelés lehetősége is.

Séta után jól esett a pihenés mindkettőnknek, Füleske friss vizet kapott én meg elkortyoltam egy kávét és azon gondolkodtam, vajon miért is nem jutott eszembe eddig, hogy beszerezzek egy kutyust?

Vacsora

A vacsorából nem szoktam különösebben nagy dolgot csinálni, korán és keveset eszem általában, de most ugye nem voltam egyedül. Azt is olvastam valahol, hogy eltérnek a nézetek azzal kapcsolatban, hogy a kutya egyen előbb vagy a gazdi, de mivel én most csak ideiglenes gazdi voltam, úgy döntöttem Füleskét részesítem előnyben ezen a téren. Láttam, hogy egy dobozban „Füleske vacsorája” felirattal el volt készítve a híres BonaCibo tápból egy adag, amit csak ki kellett öntenem neki. Az is rajta volt a dobozon, hogy „Bárányos, csirkehús mentes, hipoallergén”. Így tudtam meg, hogy újdonsült szőrmók barátom a napjainkban oly gyakori allergiában szenved, vagyis nem bírja a csirkehúst. Annak viszont roppant mód örültem, hogy manapság, ha ez kiderül, már ilyen eledelek is kaphatóak, amikkel ezt a betegséget teljes egészében ki tudják küszöbölni.

Nos Füleskének szemmel láthatólag roppantul ízlett a vacsora, jóízűen ropogtatta és megette egy szemig az egészet. Utána még ki is nyalta a tányérját és ivott rá jó sokat. Végül elnyújtózott a takaróján, amit szintén elhozott a gazdija és pár perc múlva már szundikált is édesen. Ebből tudtam, hogy elégedett a vendéglátással egyelőre, és úgy néz ki az első akadályt sikeresen vettem.

Szóval akkor nem nedves tápot eszik, hanem száraz tápot, mindig friss vizet kell készíteni mellé és hagyni kell, hogy pihenjen utána nyugodtan, mert erre szüksége van a jó emésztéshez. Ezeken gondolkodtam, amiket a kutya tartással kapcsolatban megtudtam ma és el is csodálkoztam azon, hogy ennyi minden megragadt a fejemben. Pedig általában csak azokat a dolgokat szoktam megjegyezni, amik érdekelnek.

Lehet, hogy mégis állandó kutya tulajdonos leszek?

No, nem azért mintha a főnököm nekem adta volna a szabadsága után! Igaz, hogy meg volt elégedve azzal, amit elmeséltem és látta, hogy Füleskével jól megvoltunk. De persze a világ minden kincséért sem vált volna meg ettől a helyes kis spanieltől, amit meg is értek. S bár azt hittem majd azt fogom gondolni, hogy soha többé nem vállalok ilyesmit, vagyis „Egyszer volt Budán kutyavásár!" - de nem így lett. Nem csak nehezen búcsúztam Füleskétől és nem csak biztosítottam őket arról, hogy ezt bármikor megismételhetjük, hanem azt is elhatároztam, hogy felcsapok kutya gazdinak.

Még nem tudom milyen kutyusom lesz, azt sem tudom, kölyökkel vagy felnőttel próbálkozom, de abban már biztos vagyok, hogy BonaCibo táppal fogom etetni!

Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy kövess minket  a Facebook-on!